A PALOTA TERMEI
A Tükörterem

A Tükörterem azért kapta ezt a nevet, mert az eredeti tervek szerint az összes falat velencei tükörrel kellett volna beborítani. Az első világháborút megelőző zavaros idők miatt csak két tükröt sikerült elhozni és felszerelni, gazdagon díszített keretekkel, a terem végeibe. Legérdekesebb részét az utcára nyíló ablakok 12 üvegfestmény kompozíciója képezi, amelyek a székely folklórból ihletett jeleneteket ábrázolnak, Nagy Sándor, Thoroczkai Wigand Ede, Muhics Sándor és Róth Miksa művei. Az idők folyamán a Tükörterem hivatalos találkozók, kulturális események, fogadások, szimpóziumok helyszíne volt.

A bútorzat rendkívül elegáns, tulipános formája jól talál a terem oszlopfőinek hasonló alakjához. A tükör asztallapokat nikkelezett gyöngyös fémkeret szegélyezi.



Balról az első kompozíció Budai Ilona balladáját meséli el. Központi figurája a gyermekeit elhagyó asszony. A pénz, a gazdagság délibábja megfosztotta anyai érzéseitől is. A felkínált pénzért az anya lelkiismeret-furdalás nélkül lemond gyermekeiről. Az anya cselekedetét, drámáját a női alak különböző testtartásai sugallják, aki geometrikus alakzatokkal tarkított ruhát visel.

A második ablak üvegfestménye megható líraisággal mutatja be a Szép Salamon Sára balladáját. A kalotai muszlinba öltözött lány lóháton vágtatva siet, hogy szerelmesét mielőbb viszontláthassa, ám útközben az ördög megkísérti a szerelemmel. A második, nagyon dinamikus jelenetben a sátán karjaiban tartja a fedetlen mellű lányt és zöld ágak veszik őket körül. A harmadik festményen a lány, aki életével fizetett türelmetlenségéért, fejjel lefelé fekszik az ártatlanságot jelképező liliomszirmok között. A három mozzanat a nap három szakában játszódik: reggel, délben és alkonyatkor.



A harmadik üvegfestmény témája a rangon aluli házasság tragédiája. Kádár Kata balladája a társadalmi különbségek miatt megtagadott házasságról szól. A triptichon első szárnyán az anya és fia közötti beszélgetés látható. Az anya megakadályozza fiát abban, hogy feleségül vegye szolgájuk szépséges lányát, Kádár Katát. Az ifjú véget vet életének, mert nem akar szíve választottja nélkül élni. A képsor következő része a történet tragikus pillanatát örökíti meg, a vízbe fúlt lány alakjával. A fiú anyja által felbérelt emberek dobták a tóba, élettelen teste halak és tekervényes vízi növények között lebeg, feje fölött fehér tavirózsákkal. A harmadik szárnyon az oltáron lévő cserepekből kinövő virágok rózsakoszorút alkotnak, középen a feltámadt szerelmesek boldog ölelésben fonódnak egybe.

A negyedik alkotás a Júlia szép leány balladához kapcsolódik. Bal oldalon egy lány térdepel óriási búzavirágon és koszorút fon a háttérben levő halványsárga búzakalászokból. Középen láthatjuk, hogy a lányt a fehér bárány az égbe szólítja, a szüzek csoportjába. A bárány lábainál sátor formájú  templomtorony jelenik meg. A mennyei hívásra Júlia elbúcsúzik édesanyjától. A jobb oldali ablakszárnyat hullámzó felhőkön lépkedő angyal sziluettje tölti ki. A lány búcsúzkodásának és az anya kesergésének váltakozásából született balladában pogány hiedelmek vegyülnek a keresztény elemekkel.



„1910-ben Róth megalkotta a marosvásárhelyi Kultúrpalota gyönyörű ablakait. A Tükörteremben székely népmesék, mondák és legendák jelenetei sorakoznak a terem teljes hosszában, 12 ólomüveg ablakon. Megéri Marosvásárhelyre látogatni csak azért is, hogy az ember ezek között a tündérszép és színpompás alkotások között lehessen”.

Szépségük arra késztette az 1915-ben rendezett San Francisco Panama-Pacific International Exposition kiállítás szervező bizottságát, hogy más európai műalkotásokkal együtt ezeket javasolja Európa képviselésére. Az első világháború kitörése miatt csak az ólomüveg ablakok kartonjait és rajzait küldték el a kiállításra, a szervezők ezeket díjazták. A második világháború alatt az üvegfestményeket az épület alagsorába raktározták, megóvásuk céljából.